Elindul a WWE intró, majd az adásintró is, és kezdődik a show a tűzijátékokkal, és azzal, ahogy a kamera végigpásztáz az arénán... Ez a kezdeti képsor minden RAW-n, Smackdown-on, vagy nagyobb adásokon. Az előző részben a személyzetről esik több, szó, a szupersztárok kapcsán csak az utazást említettem meg. Először is nézzük meg, hogy a maguk a pankrátorok, akik valamilyen szerepet vállalnak a gálán, hogyan tengetik el a show előtti és utáni időt!
Mick Foley szállásai és a Pankrátorok "adásrutinja"

A WWE-s pankrátorok általában a sima heti adásokra, ha azok éppen nem a Performance Centerben vannak, kisbusszal, autóval, vagy repülővel érkeznek. Az utazással kapcsolatban az előző cikkben említettem, hogy régen a WWE sok pankrátorának térítette az utazás költségeit, ám ezekkel egyesek vissza is éltek. Ilyen volt például a biznisz valaha élt talán legsmucigabb embere, Mick Foley is. A hardcore legenda esetében nem volt ritka, hogy az éjjeleket egy padon töltötte, vagy egy egyszerű sátorban az utcán. Az egyik esetben pedig egy crack dílernél szállt meg, mert nem volt hajlandó szállásra költeni. A WWE-s pályafutásánál 1999 és 2000 körül olyanok estek meg vele, mint például amikor a repülőn folyamatosan ültek el mellőle az emberek. Ilyenkor The Undertaker világosította fel, hogy az emberek nem azért fizetnek drága ülőhelyet, hogy egy 10 napja ugyanazt a ruhát hordó, "büdös" ember mellett üljenek. Később Mankind megtestesítője a repülőjegyeket már visszaváltotta, egy büfé kukájából szedett magának popcornt, és azt eszegette, amikor 14 órát autózott egymagában, ahelyett, hogy a WWE költségén repülhetett volna kényelmesen, első osztályon.

Miután kicsit elkalandoztunk, térjünk vissza a jelenlegi, de nem Performance Centeres felálláshoz. A pankrátorok gyakran csak a show napján érkeznek meg a helyszínre, ahol lepakolnak. A nagyobb neveknek közös öltözője van, az undercard pankrátorok egy nagy öltözőben készülnek fel a meccsre. A shown azonban a hiedelmekkel ellentétben nincs idejük az adást nézni, általában ilyenkor bemelegítenek, - a pankrátorok nagyon szeretnek fekvőtámaszokat csinálni mérkőzéseik előtt - vagy éppen átbeszélik az ellenfeleikkel a meccset. Néhány szupersztárral a backstage-ben interjúkat is felvesznek. A meccs/szegmens után az adáson résztvevőknek első dolguk lefürödni, majd általában a pankrátorok ilyenkor vagy elkezdik a készülődést hazafelé, és rögtön elindulnak, vagy ottmaradnak megnézni az adás többi részét. (Érdekességként meg kell említeni, hogy néhány pankrátornak vannak különböző rutinjai a mérkőzés előtt, és valakik komplett edzéseket tolnak le, mielőtt kilépnek azon a bizonyos függönyön. Nem ritka, hogy a szupersztárok golfautókat, vagy akár TV-ket emelgetnek, de olyan eset is történt már, hogy a pankrátorok egy órát meditálnak a meccsük előtt, semmi edzés és frusztráció nélkül.
Más adások, más stílusok
A pankrációban, mint tudjuk előre megírtak a mérkőzések eredményei, és a meccsen beadott mozdulatok is legtöbbször. Ám igaz, ami igaz, még így is lehet az összecsapásokba olyan munkát tenni, ami az egész szituációt érdekesebbé, izgalmasabbá teszi. A live eventeken és televízióban nem közvetített mérkőzéseken a pankrátorok, főleg az idősebbek, szinte teljesen szabadjára vannak engedve. Sokszor, sok helyen esett már meg olyan szituáció, hogy a küzdő felek a szerepükből teljesen kijőve valami eszméletlen hülyeséget csinálnak. (Ilyen például, amikor The Undertakert minden vicceskedő pankrátor próbálta megnevettetni, hogy kijöjjön a szerepéből, ilyen volt például, amikor egy dark meccsen, 2002-ben Mr. McMahon és Trips is kijött a ringbe abból a célból, hogy megnevettessék a Phenomot egy spinaroonie-val. Nem sikerült.)
A televízióban közvetített adásoknál más a work, mások az elvárások a szupersztároktól. Ilyenkor általában nem a helyi, hanem úgymond az otthon ülő közönségnek kell birkózni. A televízión kívül rendezett adások általában happy end-es befejezést kapnak, ami legtöbbször annyit tesz, hogy az utolsó meccsen egy face szupersztár vagy csapat nyer, vagy a műsor utolsó szegmensében a face-k győznek egy rövidebb verekedés után. Ha a televízióban a heti adások végén a műsor egy heel győzelemmel vagy momentummal zárulna, a helyi közönség kap egy face befejezést is az adástól, hogy "elégedetten menjen haza mindenki" a közönség soraiból. A heel adászárásoknak általában sztorivezetés szempontjából van nagy jelentősége. A meccseken általában a nagyobb szekvenciák és mozdulatok le vannak előre beszélve, ám ez régen nem volt mindig így. Sokszor mentek ki még a New Generation, vagy az Attitude Erában úgy a pankrátorok a mérkőzéseikre, hogy kellett 15, vagy akár 20 percet is birkózniuk, de nem beszéltek meg előre semmit. Ilyenkor valamit "be kell hívni" a mérkőzésbe.
A PPV-k esetében a meccsek percről percre le vannak beszélve, és általában mozdulatról mozdulatra ugyanúgy történik minden, mint ahogy azt előtte lefixálják. Bár láttunk már olyat is, hogy akár egy Shawn Michaels és The Undertaker közötti összecsapáson, az aktuális adás 5. mérkőzéseként lebirkózták talán a világtörténelem legjobb meccsét (a Wrestlemania 25-ön). A felszerelkezettség ára
A WWE rengeteg hasznot húz a jegyeladásból, minden showja jövedelmező, nincs kivétel ez alól. A WCW buktató példáján lehet például bemutatni, hogy mi körülbelül mennyire kerül, vagy hogy éppen mit lehet elrontani egy gálakészítésnél. A stadion kiválasztásánál fontos, hogy nem szabad rossz szerződést kötni. Ilyen volt például, amikor Bischoffék szervezete Ausztráliában turnézott és az ottani gálán olyan szerződést kötöttek, miszerint minden ki nem használt székért a WCW fizet egy rakat pénzt, és mivel a stage az aréna sorainak egy jó részét elvette, így a WCW egy fillért nem nyert az üzleten. Ez az egyik dolog, a másik a live event biznisz, Ugyanis a WCW 1995 körül a live eventeken rengeteg pénzt bukott el. Ennek kiküszöbülésére Eric Bischoff azonnal beszüntette a house show-kat, és a TV felvételeket Orlandóba költöztette, egy Disney stúdióba. Ez a formátum jó sokáig meg is maradt, a heti adásokat itt vették fel.
Visszatérve a WWE-re, a cég kamionjai együttesen több tízmillió Dollárt tesznek ki, melyekből az adásokat irányítják. A szervezet kamerái egyenként 80.000 Dollárba kerülnek. A LED-falakra a szervezet szintén százezreket költ, és egy Wrestlemanián annyi pyrot használnak el, amivel egy kisváros egész éves energiaellátását lehetne finanszírozni. A stadionban a stage összerakásához rengeteg munkagép szükséges, ezek szintén komoly pénzt jelentenek, ugyanúgy, mint a fények, vagy éppen a hangmérnöki kellékek használata.Összegezvén...
Mára ennyi lett volna, megpróbáltam pár érdekességet elmondani a cikkel kapcsolatban, remélem ez sikerült is. Következő héten jön a a sorozat harmadik, záró része, amelyben a gálák booking részét magyarázom el, és a pankrátorok viszonyulását a showhoz, valamint, hogy milyen bakik lehetnek egy adott adáson, és hogy hogy záródik egy wrestlingrendezvény! Addig is további kellemes napot nektek, sziasztok!


Megjegyzések
Megjegyzés küldése