A Wrestlemania, avagy a sportszórakoztatás legnagyobb színpadának változása a Golden Erától napjainkig

A Wrestlemania, az esemény, amely minden évben a pankrációra irányítja a nagyérdemű figyelmét, és amely mára kultusszá nőtte ki magát, a legendák otthona, a pillanatok gálája, és talán a WWE legnagyobb és "legpusholtabb" PPV-ja immár több, mint 35 éve vonzza magára a wrestlingfanok figyelmét. A mostani cikkben statisztikák és személyes vélemény alapján azt fogom górcső alá venni, hogy hogyan, mi módon változtak meg a dolgok a The Grandest Stage of Them All hosszú-hosszú történelme során.

Wrestlemania 1985-ben eredetileg abból a pénzből valósodott meg, amit az akkor még csak pár éve a Titan Sports élén álló Vince McMahon kapott cserébe a TBS-en futó adásidőért, amikor is egy ellehetetlenítés után végül az NWA-nek adta el a TV csatornán futó adásidőt. Ez a pénz kereken egymillió dollár volt, amiből létrejöhetett a Show of Shows akkori egyetlennek elkönyvelt gálája, a Wrestlemania I.

Ezen a gálán talán mondani sem kell, nem a díszlet, és nem is az atlétikai tudás vitte a hátán a Madison Square Gardenben tartott PPV-t, hanem maga a főmeccs, amin Hulk Hogan, a Rocky III sztárja, és a pankráció akkori "félistene" tag teamben, Mr. T-vel, a megasztár színésszel küzdött meg Paul Orndorffal és Roddy Piperrel. A show óriási siker lett, nem csoda, hogy jövő évben megrendezték a Mania II-t, amit sorban jelenleg még 34 Wrestlemania követett. Az első Manian piramisszerűen következtek egymás után a meccsek, tehát a mostani bookingtól jóval eltérő show volt ez. Az adáson érdemes megfigyelni a pankrátorok magasságát és súlyát. Megállapítható, hogy gyakorlatilag az adáson birkózó pankrátorok átlagos magassága 190 centiméter volt. Ez az adat fontos lesz a későbbiekben. Most azonban vegyük sorra, hogy az első adáshoz képest mi változott a Wrestlemanián.

1. A logó, díszlet, időpont és helyszín

A Wrestlemania kezdeti időszakaiban a korszakra és az aranykorra jellemző, wrestlingbumm utáni logó máig talán a Maniák történelmének legrangosabb és legikonikusabb. A kezdeti brandet jelképező alkotást kisebb, nagyobb változásokkal a mai napig használják, mely a jellegzetes M és W betűből húzott alsó/felső csíkban merül ki, az egyetlen kivétel talán a Wrestlemania 23 logója képezi e téren.

A logókhoz szorosan köthető, külcsínhez kapcsolódó gálaszínesítő tényező a díszlet. A WWE évről-évre talán a legjobbat hozza ki magából e téren, korszellemnek megfelelő a stage és a Titantron, valamint maga az aréna is, ahol a gálákat tartják. A rámpa igazából, mint ikonikus lejtő ténylegesen "csak" a Wrestlemania X-Seven, azaz a 17. WM estjén debütált. A Wrestlemania 33 tartja a legnagyobb stage rekordját, maga a rámpa 76,8 méter hosszúságával. 

A WM-ek időpontja hagyományosan március közepe/vége volt, ez mostanra április elejére csúszott. A showk egy kivétellel (Wrestlemania II) mindig vasárnap esténként kerültek megrendezésre helyi idő szerint. Az utóbbi években az időjárást is figyelembe kellett venni néhány esetben, ugyanis a Wrestlemania 9 óta az adásokat már fedetlen arénákban is megrendezik. Az elmúlt 10 Wrestlemaniából például csak 5-öt rendeztek fedett stadionban. Érdekesség, hogy a Wrestlemania 20-22 között megismételték a WM II helyszíneit, amikor is 3 helyen volt megtartva az adás, 3 különböző main eventtel. Ez a 3 helyszín New York, Chicago és Los Angeles volt. A Wrestlemania egyetlen, úgymond bajos estéje a Wrestlemania 29 volt, amikor is a hideg miatt a hőmérő higanyszála 15 fok alá is csúszott a Wrestlemania estéjén East Rutherfordban. 

A Wrestlemaniak helyszíneit egészen 2008-ig a WWE választotta ki, de ezt követően már a városok pályázhattak a WM megrendezésének címéért, hiszen ez óriási pénzforrás a térségnek. A Wrestlemania-k történelmében a Madison Square Gardenben tartották a legtöbb adást, szám szerint hármat (WM I, X, XX). A gála kétszer ment más országba, a Wrestlemania VI és X8 Kanadában került megrendezésre. 

2. A körítés, és a WM hétvége 

A Wrestlemania mára egy olyannyira hatalmas eseménnyé nőtte ki magát, hogy mondhatni, már nem csak egy estét, már nem is egy hétvégét, hanem egy komplett hetet tesz ki. Hagyományosan a hét az utóbbi években a Hall Of Fame-el indult, ami már korábban is volt, csak nem a Wrestlemania kapcsán. Az első HOF tag egyébként maga a világ 8. csodája, André volt. A Hall Of Fame manapság már a hétvége szerves részét alkotja. A Wrestlemania előtt szokták megtartani a Takeovert, amely az NXT saját nagy adása áprilisban, olyan, mint a main rosternek a WM. A fiatalabb generáció az utánpótlás-képzés eredményessé válását mutatja sikeresnek ezeken az adásokon. A Grandest Stage Of Them All estjén, vasárnap kerül megrendezésre a WM hétvégék főeseménye, maga a gála. Másnap jön a post-Mania RAW, ami általában a lezárása a hétvégének, ha a szerdai NXT-t és a pénteki SmackDownt nem számoljuk.

A WM hétvége kapcsán meg kell említenünk a Wrestlemania Axxesst, amin posztereket, történelmi tárgyakat, és mörcsöket mutatnak be a közönségnek. Ilyen például a DX tankja a WCW 1998-as "leigázásának napjáról", vagy Mr. McMahon betonba öntött kocsija, amit egyébként a mára legendássá vált szegmens napján vettek, de rendszeresen hurcolásszák, pedig 10 tonna.

3. Az emberek, pankrátorok

Maguk a pankrátorok és a közönség képe is erősen megváltozott az utóbbi évtizedekben. Az első Wrestlemanián, mint említettem az átlagos magasság 189-190 centiméter volt. Ámbár, ha megnézzük a mostani magasságokat, azt láthatjuk, hogy alig van 190cm-nél nagyobb pankrátor, és az átlagos magasság 175 centiméterre "csúszott" le. Ennek oka a wrestling világában az elmúlt évtizedekben lezajló folyamatok sora, valamint a társdalalom megváltozása is. Nem szeretnék belemenni abba, hogy ez miért is jó, vagy miért is rossz, ugyanis nem hiszem, hogy sokra jutnánk ezzel. A pankrátorok kisebbek lettek, ám annál atletikusabbak, és dinamikusabbak. Ma már ritkán látni tipikus brawl típusú ütközeteket a gálák során. 

A közönségnél is megfigyelhetünk változást. A nézőszám a kezdeti évektől egészen a 21. századik 20.000 fő körül mozgott, ennyi rajongó vett részt a helyszínen élőben. Kivétel ez alól a mára már legendás Silverdome-ban megrendezett Wrestlemania III, a kanadai Wrestlemania VI, és az indianapolisi Wrestlemania VIII, a 3. Mánián 93.000-n, míg a 6. és 8. adáson 62 és 67 ezren vettek részt. Az utolsó 60.000 fő alatti Maniák a XX, 21 és 22 voltak, amiken 20/20/17 ezren vettek részt. 

A hosszú ideig rekorder 3. WM-t megdöntő Wrestlemania 32-n hivatalos és kevésbé hivatalos források alapján 101.763 néző jelent meg. Még egy érdekességet figyelhetünk meg a Maniákkal kapcsolatban: Évről évre már nem csak a casual fanok, hanem a smarkok is elég nagy létszámban vesznek részt az eseményen. Sőt, az a tapasztalatom, hogy ez az arány az utóbbi években meg is fordult. 

4. A termék

Az utolsó pontunkban röviden szeretném ismertetni magát a műsort, személyes, szubjektív véleményemmel. A kezdeti Wrestlemaniákon, mint említettem, piramisszerűen voltak felépítve a meccsek, ez annyit tesz, hogy nem felváltva voltak main event kaliberű meccsek, és sima, undercard mérkőzések, hanem a legalacsonyabb kaliberű meccstől emelkedtünk a legmagasabbig, rendszerint a bajnoki címig -, illetve most kicsit halkan, de bunkón megjegyezném, a Hogan meccsig -. A jelenlegi séma alapján, a mostani booking a következőből merül ki: A Wrestlemania-t általában 2-3 részre szokták bontani. Vegyük példának a Wrestlemania 33-at. A részek általában 3-4 meccset tartalmaznak. 

A rész opener/kezdeti meccse felviszi a már amúgy is fantasztikus hangulatot az egekbe. Ez a mérkőzés korábban a ladder meccs volt, később a WHC övmeccs, jelen esetben pedig a Shane McMahon VS AJ Styles meccs. Ebben volt atletikusság, gyorsaság, kis technika és egy kevés brutalitás is. Ez a meccs a hangulatot a tető fokára hágja. A 2. meccs jellemzően egy elég hálátlan pozíció. A mérkőzés tudatosan leviszi az emberek érzelmeit, a kártya második összecsapása jellemzően egy hosszabb, lassabb meccs. Mostani szituációban is így volt, annyi különbséggel, hogy ez is egy main event kaliberű történetmesélés volt, viszont megmaradtak a pozíció vonásai, például a mérkőzés hossza. Ha a második meccsel úgymond végeztünk, van lehetőségünk, hogy a blokknak/résznek co-main eventet adjunk, vagy ne. Az első blokknál az utóbbi történt meg, a lányok main event szinten birkóztak a 33. WM-en ezen a meccsen. A card jelen részén van egy 10-15 perc hosszúságú szünet. Most is ez történt. 

Az est 4. igazi összecsapásán jött a tag team TLC mérkőzés, ahová nagyon jól került beépítésre a meglepetés momentum a Hardy tesókkal. Maga a meccs a régi MITB mérkőzésekhez hasonló stratégiát követett, a 2. blokk openerje volt ez. Utána jött a mixed tag team "lehűtő" meccs, ami tipikusan a hangulat levitelére szolgált. A halftime show előtt a 2. blokk main eventje egy Trips VS Rollins összecsapás volt, ami szintén illett a bookingba. 

A 3. blokkra már elfáradt a közönség, kaptunk egy Orton VS Wyatt openert, és egy co-main eventet a Universal övért Lesnarral és Ortonnal. Az adás utolsó előtti meccse egy úgyszint hálátlan, ámbár nagyon fontos pozíció, ez készíti elő azt, hogy a rajongó minél jobban várja az est végső összecsapását. Ez pedig a Roman VS Taker volt, aminek hát tudjuk, mi lett a vége.
Egyébként hozzáteendő, hogy idén a két napos Mania miatt ez a booking kicsit felborult, de ugyanúgy megtalálhatóak volt benne bizonyos elemek. 

Remélem sikerült bemutatnom az adásstruktúrát, valamint a booking lényegét a WM 33 példáján keresztül. Így utolsó pontban még néhány észrevételt szeretnék megosztani. A WM-eken folyamatos ütemben kerülnek palettára különleges meccstípusok, a WM II-n volt a legelső, és mindmáig egyetlen steel cage meccs a Wrestlemaniák történelmében, a Wrestlemania 2000-n történt meg az először, hogy gyakorlatilag nem volt singles match a cardon, és a Wrestlemania 21-n játszották le a legelső Money In The Bank mérkőzést is. A Wrestlemaniákon történtek meg olyan visszavonulások, mint Michaels-é, Flair-é, vagy például Angle-é, hogy csak a legnagyobb neveket említsük. Az esten vannak általában a leghíresebb entrance-ok, itt lépnek fel legtöbbször zenekarok, ha valahol fellépnek, és hagyomány, hogy a gálákon a himnusz is elhangzik. 

Összegzés

Az előbbiekben megpróbáltam végigvinni a folyamatokat a kezdeti Wrestlemaniáktól a mostaniakig, hogy miként alakult az év legnagyobb pankrációs gálájának helyenként érdekes, de minden igényt kielégítő története. Összességében a Wrestlemania az elsőtől folyamatos fejlődésen esik és esett át, és az évek során a legnagyobb pillanatok otthonául szolgált. Biztos vagyok benne, hogy még sok sok pillanatot fogunk kapni az álmok színpadától, és bár még nagyon messzinek tűnik, és valószínűleg akkor már nem fog pankrációt nézni sokunk, biztos vagyok benne, hogy egy nap elérkezünk a 100. Wrestlemaniához. Én mindenesetre örülök, hogy évente van egy ilyen gála, és örülök annak is, hogy évről évre általában jó minőségű, és tényleg, az "életnél nagyobb" produktummal rukkol elő az első számú pertliszervezet legnagyobb showja.